Intimkehely evolució

Uncategorized @hu

Az intimkelyhek manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és sokan úgy gondolják, hogy egy újdonságról van szó. Az igazság azonban az, hogy már régóta léteznek az intimkelyhek. Akkor viszont mi lehet az oka, hogy mostanában kezd csak elterjedni? Felmerül a kérdés, hogy ha valóban annyira szuper termék, akkor eddig miért ignorálták a nők. Véleményem szerint ennek magyarázata a rossz időzítésében és a mentalitás változásában keresendő. Az emberek nem voltak elég nyitottak, amikor az amerikai Leona Chalmers megálmodta az intimkelyhet. Hála az ő találékonyságának egykor megszületett a kehely ötlete, mostanra pedig elterjedt, és már rengeteg fajtából válogathatunk kedvünkre.

1930-as évek

Leona Chalmer-portréLeona W. Chalmers (az 1900-as évek elején született) amerikai színésznő, feltaláló és író. Hírnevét főleg az első intimkehely megalkotásának köszönhette, amelyet 1937-ben az USA-ban készített. Léteztek ezelőtt hasonló eszközök, de Leona Chalmers volt az első, aki szabadalmaztatta és piacra dobta az intimkelyhet. Miután a keménygumiból készült kelyhek eladása az 1930-as években nem hozott sikert, aztán a II. világháború miatt hiány volt keménygumiból, Leona és csapata egy puhább verziót kezdett gyártani, vulkanizált gumiból. Azonban a kor női inkább választották az eldobható betéteket, amelyeket lehúztak vagy kidobtak, minthogy saját vérükkel kelljen szembesülniük.

Egy Leona Chalmers szabadalmában (U.S.A. szabadalom 2,089,113) (bal szélső) szereplő rajz alapján, az első kehely nagyon hasonlított a Tassette márkájú kehelyre., a Tassaway és a The Keeper gyártása később kezdődött. (képek). Chalmers szabadalma szerint a kehely vulkanizált gumiból készült. (A feltaláló a kehely használatát is leírja, és képekkel illusztárlja könyvében , amely “A nő életének intim oldala” címmel kapható1937-től (Pioneer Publications kiadó, Radio város, New York állam).
Tassette intimkehely szabadalom

1959

Robert Oreck, a Tassette cég alapítója és elnöke szerint egy új céget a késő ’50-es években alapítottak azzal a céllal, hogy intimkelyheket gyártsanak. A II. világháború alatt a kelyhek gyártását ugyanis visszavetette a keménygumi hiánya, és az anyag túl keménynek és nehéznek bizonyult a nők számára. Az sem segített a kelyhek megítélésében, hogy a nők ódzkodtak attól, hogy bármit a hüvelyükbe helyezzenek az ujjaikkal. A Tampax tamponokat 1936-ban kezdték árusítani, és a publikumnál hasonló ellenérzést váltott ki, ezen felül több orvos is figyelmeztetett az egészségügyi kockázatokra.

Az intimkehely számára adódott egy második esély, amikor a Tassette cég újra népszerűsíteni kezdte őket, ezúttal egy jelentős méretű reklámkampány kíséretében. A nőket azonban továbbra sem érdekelte a termék, így az intimkehely újra feledésbe merült. A Tassette cég nem profitált az intimkelyhek forgalmazásából, így 1963-ban leállították a gyártását. Oreck véleménye szerint a bukás oka a nők idegenkedése volt attól, hogy a kelyhet takarítsák, és újra használják. Egy másik ok a kelyhek 3-5 évig tartó élettartama volt, ugyanis az elégedett vásárlóknak évekig nem volt szüksége újabb darabokat vásárolniuk.

Az első intimkelyhek: Tassette, Tasseway, The Keeper Tassaway intimkehely

1987

The Keeper márkájú intimkehely megjelenik a piacon, és egészen sikeres lesz. Még napjainkban is kapható. Ez latexből készült, nem szilikonból. A hátránya a tartóssága a szilikonhoz képest, és az, hogy nem hipoallergén. Az orvosi szilikon nagyon hajlékony és tartós, míg a latex kiszáradhat és felrepedezhet.

Nagyon szerencsések vagyunk, hogy manapság számos intimkehely fajtából választhatunk. SZEREZD MEG INTIMKELYHED MOST!

Nézd meg ezt a bámulatos videót az intimkelyhek evolúciójáról!

comments

Lost Password

Sign Up